A zöldtrágya furcsán hangzó fogalom egy kezdő kertész számára. Valójában nem is trágyáról van szó.
Mire használjuk a zöldtrágyát?
A zöldtrágya tulajdonképpen egy komplex dolog, melynek milliónyi jó hatása lehet. Amikor egy területen valamiért nem termesztünk haszonnövényt, akkor jön el az ideje valamilyen “segítő” növény vetésének. Ilyenkor tulajdonképpen “irányítottan pihen” a talaj.
Egy jól megválasztott zöldtrágya növény először is elnyomja a gyomot. Másodszor, gyökereivel puhítja a talajt. Harmadszor nem viszi ki (esetleg növeli) a tápanyagot. Negyedszer pedig bizonyos talajlakó kártevőket el is űzhet a területről.
Amikor elfogynak a veteményesből a nyári zöldségek, akkor egy biokertész beveti valamilyen másodveteménnyel az ürülő sorokat, mert a természetben sincs szabad talajfelület. Választhat valamilyen haszonnövényt, amellyel újra tápanyagokat visz el a talajból, amelyet pótolnia kell, vagy zöldtrágya növényt, amelyet, ha eljön az ideje, majd lekaszálja, komposztálja, felhasználja mulcsnak, vagy beforgatja, de nem viszi el.
milyen növények alkalmasak erre?
Mindenképpen gyorsan növő, nagy zöldtömeget adó növényt válasszunk, amely az adott időintervallumban nem hoz magot. Ezek tökéletesen elnyomják a gyomokat és maguk sem hagynak vissza “árvakelést”.
Általában minden erős lomb növekedésű növénynek erős a gyökérzete is. Ez legfontosabb olyan kötött talajokon, ahol az elhaló gyökerek gyomán a levegő, a nedvesség jobban közlekednek és a gyökérsavak, valamint növekedési erő megkönnyítik a munkáját a következő haszonnövény gyökérfejlődésének. Különösen jók erre az olyan növények, mint a Mustár, vagy a Talajmegújítók és Talajforgatás ellenesek kedvenc növénye, az Olajretek. Létezik egy haszonnövény is, melyet kisebb, intenzív biokertekben használhatunk erre a célra, ez pedig a spenót,
A levegő CO2-ját megkötik a növények, így maradványaikból a beépített szén bekerül a körforgásba. A növekedésük szempontjából talán legfontosabb anyag, a nitrogén, azonban nincs megfelelő arányban az ilyen növényi hulladékban. A megfelelő lebomláshoz valahogyan plusz nitrogént kell biztosítanunk. Vannak olyan zöldtrágya növények, amelyek a gyökerükön élő baktériumok segítségével előállítanak a növények számára felvehető nitrogén vegyületeket. Ilyenek a pillangósok. Lucerna, Fehér here, Bíbor here, Vörös here, baltacim, somkóró, bükkönyök. Ezeknek legnagyobb jelentősége homoktalajokon van.
Léteznek olyan zöldtrágya növények is, amelyek gyökere kártevőket riasztó anyagokat választ ki. Legismertebb a Facélia és a Mustár. Különösen gyökérzöldségek előtt és/vagy után célszerű ezt alkalmazni.
hogyan kezeljük a zöldtrágyát?
Először is minél hamarabb vessük el, amikor kiürül a terület, hogy ne kelljen külön küzdeni a gyommal.
Vigyázzunk rá, hogy ha kell, még bimbós állapotban lekaszáljuk, vagy bedolgozzuk a talajba.
Amikor már nincs rá szükség, akkor vágjuk le és/vagy kapáljuk be, esetleg ássuk be a talajba. Aki abszolút forgatásmentesen gazdálkodik, az mulcsként, vagy komposztként juttathatja vissza.
Fontos viszont, hogy a nem megfelelő szén-nitrogén arány miatt fellép az ún. “pentozán hatás”, amely a következő kultúrától veszi el a nitrogént. Ennek megakadályozására adjunk hozzá állati trágyát. Nem kell sok és akár az Orgevit, komposztált bio trágyánk is alkalmas erre.
A talajélet felgyorsítására is van lehetőségünk különböző bakteriális oltóanyagokkal. Ilyen például a Natur Terra, amely nagyon erős nitrogénmegkötő és foszformobilizáló baktériumokat tartalmaz, vagy az AlgilBio, amely egy hazai törzseket tartalmazó nagy fajgazdagságú keverék.
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó