Barion Pixel
1205 Budapest Nagykőrösi út 49.

Cserebogarak a biokertben

A különböző cserebogarak eltérő problémákat okoznak a kertekben, de aszerint is különbséget tehetünk, hogy milyen a kert szerkezete. A növények összetétele, a talaj fizikai félesége és a hőmérsékleti viszonyok mind befolyásolja előfordulásukat és kértételüket.

Gyakori fajok

A Májusi cserebogár és az Erdei cserebogár méretüket, fejlődésüket és kártételüket tekintve nagyon hasonlók. Minden kertben, így a biokertekben is komoly károkat okoznak a fasszárú növényállományban.

Tömeges rajzásukkor nagyméretű, akár 3 cm hosszú bogarak képesek letarolni egy-egy fát. Díszfákat és gyümölcsfákat egyaránt meglephetnek. Mivel ez cca. 3 évenként májusban jelentkezik, ezért a megtámadott fát akár végzetesen is legyengítheti a lombvesztés.

A lárvák 3-4 évig fejlődnek a talajban. Első évben korhadékevők, ezért a komposztálóban jelenhetnek meg először, ezért a komposztot miattuk mindig rostálás után juttassuk ki a kertbe.

Második évtől átváltanak az élő növényekre és polyfág gyökérrágókká válnak. Évről évre jobban gyengítik rágásukkal a fákat.

A Zöld cserebogár az utóbbi éveken, főként az ország homokos talajú síkvidékein rendkívül elszaporodott. Sokan összekeverik a rózsabogárral. Jelenleg ez az egyik legnagyobb kártételű faj Magyarországon.

A Sárga cserebogár szintén elterjedt faj és a nagy cserebogarak közé tartozik, fejlődése azonban csak 2 évig tart a talajban.

A Kerti cserebogár a legkisebb méretű hazai faj. Csak egy évig fejlődik a talajban. Elsődlegesen a lágyszárúakat károsítja, azaz a veteményest és a gyepet.

kártételük a gyümölcsfáknál

Három évente erős rajzást tapasztalhatunk, ilyenkor egy-egy nagy fát ellepnek az imágók és párkeresés közben általában tarra rágják. Az ilyen fák nagyon legyengülnek és sokszor el is pusztulnak, mert a kártétel olyankor következik be, amikor az intenzív levélnövekedés már lezajlott.

A kert egészére nézve nagyobb mértékű kárt okoznak a pajorok. A fiatalabb gyümölcsfákat, akár egy-két hónap alatt is el tudják pusztítani. Képesek a gyökereket tövig lerágni, főként a meggyfák vannak veszélyben ebből a szempontból.

Elsősorban a nagy cserebogárfajok, többéves lárvái végeznek nagy pusztítást. Ezek már nagy fák gyökereit is megrágják, melynek hatására lecsökken a tápanyag- és vízfelvételük. Az így “láthatatlanul” károsított fák hajlamosak minden más betegségre, problémára. Könnyebben kiszáradnak még akkor is ha locsoljuk őket, biokertekre nem jellemző betegségek felerősödhetnek (pl.: blumeriella) és  legyengülhet a tavaszi kihajtás.

Az Alföldön minden évben több hektár meggy telepítéssel végeznek ezek a kártevők.

Kártételük a veteményesben és a gyepben

A veteményesben megtalálhatók a többéves fejlődési ciklusú fajok kisebb (L1, L2) pajorjai és az egyéves fejlődési ciklusú Kerti cserebogár lárvái is.

Bármely zöldségnövénynél és a földiepernél okozhatnak komoly rágáskárokat a gyökérzetben. Ilyenkor szigetszerű elhalások láthatók a növényállományban.

A gumós zöldségekben elsősorban a nagy cserebogarak két-három éves lárvái okoznak rágáskárokat. Különösen az édesburgonya (batáta) van nagy veszélyben. A kiskunsági homokhátságon a zöld cserbogarak tömegesen rajzanak a batáta földeknél.

A gyep károsításánál, a gyep fogalmával kell kezdenünk. A hétköznapi gyep kifejezést a laikusok az öntözött, műtrágyázott, folyamatosan nyírt pázsitra szokták használni. Ezeknél a drága fenntartású, monokultúrás, intenzív gyepeknél a Kerti cserebogár óriási pusztítást végez. Minél szebb, zöld a pázsit, annál nagyobbat! A kifejlett rovarok rajzáskor ugyanis a zöld szín intenzitása alapján választanak területet a peterakáshoz. 8-10 mm-es hosszuk, sárgás, szőrös testük miatt felületes szemlélő fűben zümmögő poszméheknek nézheti őket. Fontos tudnunk, hogy május-júniusban a poszméhek nem rajzanak monokultúrás pázsitokban, ahol nincs egy virág sem! Ilyen esetben mindig Kerti cserebogárról van szó, amely lárvái egy év alatt hatalmas felületen képesek elpusztítani a fűféléket.

Ilyenkor jellegzetes foltokban elhervad, majd elszárad a fű és felemelhető a gyepszőnyeg. A diagnózishoz elegendő egy ásóval óvatosan megemelni az elhalt darabot és meglátjuk alatta a mini (2-6 mm) pajorokat, melyek egyéves fejlődési cuklusúak.

Ugyanilyen pusztítás, extenzív, fajgazdag virágos gyepekben nem történik.

A védekezés

A kifejlett imágók rajzáskori rágáskártétele nehezen megakadályozható, mert általában későn vesszük észre. A meglepett fán bármilyen eszközzel gyérítsük a rajzó cserebogarakat! Mechanikailag, rázással, erős vízsugárral, összeszedéssel. Biológiailag feromoncsapdával, Neemazallal.

Ilyenkor a cél a rágáskár olyan csökkentése, amelyet a fa képes túlélni.

A pajorok láthatatlan kártétele sokkal nagyobb kihívás.

A pajorfertőzést a vakondtúrások nagy száma, a megmagyarázhatatlanul pusztuló növények, a rágott gumók és az eddig veszélytelen növénybetegségek felerősödése mutathatja.

Annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e valamilyen beavatkozásra, ún. próbaásás szükséges. Ne gondoljunk bonyolult dologra, akár egybeköthetjük egy ültetőgödör ásásával, vagy a veteményes lazításával. Egy 50x50x50 cm-es gödörben meg kell számolni a pajorokat. Ha 2, vagy annál több van benne, akkor fertőzött a talaj és védekezni kell.

A Nematop élő biológiai készítmény tökéletes megoldást nyújt erre a problémára és elpusztítja a pajorokat. Ezek olyan hasznos fonalférgek, amelyek kizárólga a cserebogárpajorokat és a vincellérbogarak lárváit parazitálják. Ily módon elpusztítják azokat amelyekben megtelepszenek, majd fertőzésként tovább is adják egymásnak a pajorok. Fontos tudni, hogy minden másra ártalmatlanok, sem más élőlényben, sem (hosszabb ideig) a szabad talajban nem maradnak életben.

A pajorok elpusztításával a vakondok is elköltöznek, mert nem marad a kedvenc táplálékukból.

Ahhoz, hogy kevésbé költözzenek be hozzánk, négy dolgot tehetünk:

  1. figyeljük a fákat és ha megjelennek valamelyiken a cserebogarak, akkor kezdjük leszedni őket.
  2. ha kell, használjunk feromoncsapdát
  3. mindig szitáljuk át a komposztot kijuttatás előtt
  4. a Kerti cserebogár rajzási időszakában ne trágyázzuk a gyepet/pázsitot

Székely Gyöngyvér

biogazdálkodási szaktanácsadó

Related Posts

Szóljon hozzá!

0
    0
    Kosár
    Üres a kosár :(Vissza az üzletbe