nyár a maghozás időszaka
Az ökológiai virágszigeteket alkotó növények többsége éghajlatunkon nyáron virágzik, ami egyben a maghozás időszaka is.
Az egyre többfelé terjedő méhlegelők nem teljesen azonosak a mi ökológiai virágszigeteinkkel. A méhlegelőket kifejezetten és kizárólag a beporzó rovarok számára telepítik. Különböző növénykeverékeket tartalmaznak, melyeket elvetnek és az elvirágzás, maghozás után lekaszálják. Ilyen esetben a már előtte ottlevő gyomok nagy mennyiségben szintén kikelnek és versengve a vadvirágokkal, ők is virágot, majd magot hoznak. Amikor ezt egy kevésbé hozzáértő, kevésbé ökológiai szemléletű ember nézi, akkor ez számára a “gaztenger” fogalmával is egyenértékű lehet.
Méhlegelő két lépcsőben
Mi egy kissé más úton járunk ebben a kérdésben és egy kétlépcsős méhlegelő kialakítással dolgozunk. Sok előnye közül talán a legfőbb, hogy olyan, házi díszkertekben is alkalmazható, ahol alacsonyan tartják a gyepet.
Az első lépcső az ökológiai gyep-alap létrehozása, fűfélék és pillangósok keverékéből. Második lépcsőben kis foltokban (50-100 cm) alapos gyomtalanítás után virágmag keveréket vetünk, vagy előnevelt virágpalántákat ültetünk, úgy, hogy az így kialakult mini-virágágyásokat körbe tudjuk kaszálni (fűnyírás).
Virágmagokat főként az erre szelektált, biodinamikus vetőmagok közül válasszunk, melyek hasznos virágok címen találhatók. Létezik ma már bio minősítésű gyógynövény kertészet is, ahonnan cserepes hasznos virág is beszerezhető.
Ezek az ún. “ökológiai virágszigetek” szépen kezelhetők, ha kell eleinte gyomlálhatók, később pedig akár fajonként levágható.
A fő céljai a következők ennek az elrendezésnek: első, a fajok sokféleségének a fokozása, második a hasznos rovarok ellátása táplálékkal, harmadik pedig a gyomosodás megakadályozása.
Ahhoz, hogy valóban kialakuljon az adott kertre szabott egyensúlyi ökoszisztéma, amellyel létrehozható egy “öngyógyító kiskert”, biztosítani kell a virágsziget állandóságát. Ez azt jelenti, hogy a beleültetett virágokat nem szabad kezelni, védeni semmivel, hanem hagyni a természetes kiválasztódást dolgozni. Ami kipusztul, annak ott nincs helye. Inkább hagyjuk azokat szaporodni, amelyek jobban szeretnek ott lenni. Az ő szaporodásukat azonban elő kell segíteni. Furcsa, de a legnagyobb segítség az, ha békén hagyjuk.
Ez azt jelenti, hogy miután elhervadnak, elszáradnak a virágok, vágjuk le és tegyük mintegy mulcsként a talajfelszínre lazán és ne igazán öntözzük. A szárazság a magok kipergését fokozza, ahonnan beépülnek a talajfelszínbe, mintegy “elvetik magukat”.
Így biztosítható, hogy a kert kiválassza a következő év növényeit.
Természetesen a fajok frissíthetők, bővíthetők évről-évre, de ami nem bírja a helyi adottságokat, azzal semmiképpen ne küzdjünk, hiszen ellen dolgoznánk a természetnek. Az olyan, különleges, nemesített virágokat, amelyek sok törődést és ellátást igényelnek, tegyük inkább elszeparált, virágágyásokba, cserepekbe, kaspókba.
nagy területeken is működik
Gyümölcsösök alá nagy méretekben, és akár árutermelésnél is javasoljuk az ökológiai gyep kétlépcsős kialakítását, melynek oka a gyorsított gyomelnyomás. Ilyenkor is őszi fűfélék és herék keverékének vetésével kezdünk. Tavasszal pedig könnyen körbekaszálható alakú, kisebb méretű szigeteket alakítunk ki. Gépi művelésnél a sorokat alakítjuk át ilyen célra.
Ezeket a szigeteket vetjük be rovarmágnes, virágos növényekkel. Ilyenkor érkezik el az ideje ezeket is(!) lekaszálni. A gyep-részt első év közben többször is nyírjuk/kaszáljuk, azért hogy a gyomokat a lehető legjobban gyérítsük, ne hagyjuk magot hozni. A virágsziget részeket azonban csak ilyenkor augusztusban kaszáljuk le, mégpedig úgy, hogy egyben a teljes területet és a kaszálékot hagyjuk szétszóródni mindenhol. Így lesznek képesek anélkül terjedni a rovarmágnes növények, hogy teret és időt adnánk a nem kívánatos gyomoknak. Ezzel az eljárással gyorsíthatjuk a gyomelnyomás és az ökológiai gyep kialakításának folyamatát.
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó