Ezt a fogalmat tulajdonképpen a “virágos mezőre” használjuk. Kialakításának végcélja az őshonos gyep visszalakítása. Ez persze nem könnyű és főként nem gyorsan megoldható feladat. Kiírtani egy kialakult ökoszisztémát sokkal könnyebb, mint visszaépíteni, hiszen a növénytársulásoknak is van egy fejlődése, melynek eredményeként létrejön a területre eredetileg jellemző fajösszetétel.
No, de mit keres egy gyepesítési cikk a bio talajjavítás címszó alatt?
A biotermesztés során MINDIG TAKARJUK a TALAJT!
Ezt megtehetjük növénytakaróval, ami az ökológiai gyep, vagy mulccsal, amelynek legjobb anyagát az ökológiai gyep kaszáléka adja!!!
Természetesen gazdagíthatjuk, alakíthatjuk a növények összetételét, de az alapot mindig fűfélék adják, melyet gazdagítanak a pillangósok és megkoronáznak a virágos lágyszárúak.
legfontosabb összetevők
A fűfélék adják a növénytakaró zömét. Minél többféle annál jobb. Jelenleg a Mediterrán keverék a leginkább szárazságtűrő, ami azért fontos, mert legtöbbször gyümölcsösök alá telepítünk ökológiai gyepet, az állandó öntözés azonban gombafertőzéseket okoz a gyümölcsfáknál. Ahol nagyobb a növényborítottság, azaz árnyékosabb, hűvösebb, nedvesebb a klíma, oda javaslom keverni árnyéktűrő fűfajokkal.
Kicsit kevesebb a mennyisége, de az ökoszisztéma szempontjából fontosabbak a pillangósok. Ide általában heréket javasolunk, mert könnyű a kezelésük és a kaszálásuk.
Tehetünk bele virágos növényeket is, de ezeket tavaszi felülvetéssel, vagy ökológiai virágszigetként javasoljuk inkább.
hova, milyen ökológiai gyep való?
Ezt főként a hasznosítása, másrészt a környezeti feltételek határozzák meg. Kisebb biokertekben, a gyakran használt terüleken alacsonyan tartjuk a gyepet, ami egyrészt többszöri kaszálást (fűnyírást) jelent, másrészt alacsonyra növő fajokat. A mediterrán és árnyéktűrő fűkeverékek nyugodtan kaszálhatók, de ahhoz, hogy a természetes folyamatok elinduljanak, legalább a maghozásig hagyjuk meg! A herék közül a fehérhere a legalacsonyabb, ezért a rekreációs részeken (játszórész, kiülős-sütögetős helyek) mindig ezt használjuk, a virágokat pedig ültessük szigetekbe.
Ahol magasabb maradhat a növényzet, ott mehet a vöröshere, ahol pedig teljesen meghagyjuk, oda bíborherét javasolok, amely a világ egyik legjobb méhlegelője is egyben és olyan gyönyörű, hogy aki egyszer látja, mindig ültetni fogja!
hogy alakítsuk ki?
Két lehetséges eset van.
Az első, az ún. “szűzvetés”, amikor egy minden más növénytől “megtisztított felületre kerül.
Ez nem jó megoldás, csak kényszerből cselekedjünk így!
Például építkezések után, vagy ha feltört területet kapunk, esetleg legyomirtózták, vagy karantén gyomok nőnek rajta.
Amikor veteményest tervezünk, felezzük le az elképzelt területnagyságot és ha abban az évben sikerül megművelni, akkor törjük fel a másik részt. Ezt tapasztalatból mondom, mert mindenki “túlgondolja” az idejét és energiáját, aztán megpróbál segítőt keresni, végül megkeseredik.
Amit nem művelünk, azon legyen ökológiai gyep!
A jó megoldás a felülvetés.
Ezt gyomfelvételezéssel kezdjük, az határozza meg a kiszórt mag mennyiségét és arányát, hogy milyen az ottlevő növénytakaró.
Szűzvetésnél 20 g/m2 fűmagra és 1 kg fűmaghoz 50 g here magra van szükség egy jó ökológiai gyep alaphoz. Felülvetésnél ez változik.
Nagyon alacsonyra levágjuk az ott levő növényzetet, majd alaposan átgereblyézzük (nagyobb felületen gyepszellőztetővel, vagy fogassal is dolgozhatunk). Az így “megszaggatott” talajfelszínt azon nyomban szórjuk be a vetőmag keverékkel. Más feladat nincs vele.
kezelése
Az ökológiai gyepet mindig mozaikosan kaszáljuk. Ha lehet várjuk meg az első maghozást. Évente legalább egyszer tisztítókaszálást végezzünk. Ha gyakran nyírjuk, akkor a virágos növényeket kizárólag ökológiai virágszigetekben helyezzük el.
A talaj takarásával egyenértékű az ökológiai gyep azontulajdonsága, hogy mulcs alapanyag is egyben. A biokertekben arra törekszünk, hogy minél kisebb legyen az input, azaz minél kisebb mennyiségű anyagot kelljen behordanunk az ökoszisztémánkba. Ha máshonnan hozzuk a mulcs, vagy a komposzt alapanyagát, akkor az azzal érkező dolgok (pl: mérgező anyagok, kórokozók, kártevők, gyomok, stb.) nagy problémákat okozhatnak.
Tartsuk be a természetes körforgást és a saját kertünkből származó anyagokat használjuk fel. Ez már magában megadja az egészséges megoszlást a veteményes- gyümölcsös és gyep között…
